Tisza Kata harmadik írói ciklusát nyitja meg az Oda nem illő című regényével, amellyel új hangot hoz a korábbi terápiás, traumafókuszú megközelítések mellé. A cselekmény fókuszában Rebeka áll, aki a nyomasztó magány és a rátörő félelem elől a szexuális fantáziák világába, a test és a belső vágyainak mélyébe menekül, hogy így próbálja megélni a kötődés iránti titkos vágyát. Miközben a valódi kapcsolódást kutatja, óhatatlanul ütközik azzal a leegyszerűsítő társadalmi jelenséggel, amely előítéletesen viszonyul a női vágyakhoz és a létezés mélyebb rétegeihez.