Az emlékezet, hallgatás és megértés hármasát tette meg a neves irodalomtörténész szerző legújabb kötete elméleti alapjának és tematikus szervezőelvének. Dobos István a modern magyar irodalom történetének sajátos tablóját vázolja fel a nevezett fogalmak irodalmi reprezentációit, poétikai meghatározottságát, valamint szerzőnként és művenként (az adott korszak kulturális és politikai miliőjét elválaszthatatlanul) az e fogalmak közti oszcillációt vizsgálva. Dobos István elméleti és elemző írásaiban a nyelv előtti kifejezésmód, a nyelvet megelőző artikuláció lehetőségeit, egyáltalán a nyelvvel szemben, illetve azt megkerülve tételeződő értelemadás gesztusát vizsgálja. A három tematikus blokkba rendezett írások közül az első az elméletnek nyit tág teret. A szövegek a három fogalmat járják alaposan körbe: