1929-ben a húszéves Stagl Anna mohácsi cselédlány ellen eljárás indult magzatelhajtás miatt. Története korántsem volt egyedi: a két világháború közötti években a bíróságok és az újságok egyre gyakrabban foglalkoztak hasonló esetekkel. Ezek az ügyek a kortársak szemében egyre inkább túlmutattak a tragikus egyéni sorsokon; a „nemzethalál” víziója, a gyermekpárti propaganda és a mindennapi élet gyakorlata folyamatosan összeütközésbe került egymással. A Nemzethalál ezt a feszültséget állítja középpontba, bemutatva, miként vált a gyermekvállalás kérdése a nemzeti jövőről szóló viták egyik kulcstémájává, hogyan lett politikai jelszóvá ez a mélyen személyes dilemma, és hogyan kapcsolódott össze a korszak meghatározó társadalmi törésvonalaival: a nemi szerepekkel, város és vidék különbségeivel, valamint a nemzetiségi, felekezeti megosztottsággal. KOLOH GÁBOR (1987) az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék egyetemi adjunktusa, az ELTE Társadalom- és gazdaságtörténeti Doktori Program oktatója. Benda Gyula-díjas és Bolyai János kutatási ösztöndíjas történész.