Debreczeni József közíró, a Demokratikus Koalíció alelnöke politikai vitairatnak szánt most megjelenő kötete nem véletlenül utal Zrínyi Miklós 1661-ben papírra vetett röpirata (Az török áfium ellen való orvosság) alcímére. A szerző ugyanis nemzeti sorskérdésnek látja a romák integrációját, amelynek kudarca belátható időn belül a magyar társadalom működőképességét fenyegeti. Mint írja: nem megoldási javaslatokat kíván nyújtani, hanem inkább látleletet adni. Ám úgy gondolja: "senki nem fogja szeretni ezt a könyvet. Se a romák, se a nem romák; se a baloldaliak, se a jobboldaliak; se a mértékeltek, se a szélsőségesek. Ám ha nemcsak kiátkozzák a szerzőt, de vitába is szállnak az általa leírtakkal, már megérte..." A szerző nagyban támaszkodik több ismert kutató jelentős munkájára, így például Bencsik Gábor: Cigányokról (200904186), Kemény István - Janky Béla - Lengyel Gabriella A magyarországi cigányság 1971-2003 (200502040), Póczik Szilveszter Cigányok és idegenek (200001047) című műveire, Bíró András, az Autonómia alapítvány létrehozója írásaira vagy például a fiatal roma értelmiségi, Forgács István Cigánynak lenni (201412033) című művére. Bemutatja a cigányság jelenlegi helyzetét, a szocialista korszak integrálási kísérleteit, a rendszerváltás utáni dezintegrálódást, a problémák megoldására korábban tett próbálkozások kudarcát (hangsúlyosan foglalkozva a balliberális koalíció programjaival). Szót ejt a telepek világáról, a kriminalizáltságról, az etnikai konfliktusokról és tragédiákról, a roma elit szerepéről, a Jobbik szerepéről, a demográfiai vonatkozásokról. Három példa (Hejőkeresztúr, Kaposfő és Cserdi) alapján bemutatja, hogy a szegregált romák integrációja révén csodaszerű eredmények érhetők el, majd az utolsó fejezetben a többségi társadalom felelősségére figyelmezteti az olvasót. A vélhetően vitákat kiváltó kötet általános gyűjtőkörű könyvtárak anyaga. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"