Ferenc József (1830–1916) osztrák császárról és magyar királyról már számos szépirodalmi és tudományos alapokon nyugvó monográfia született. A közvélekedés azonban többnyire Sisivel való romantikus szerelme kapcsán ismeri, de ezzel ellentétben a történészek többnyire lélektelen autokrataként írták le műveikben. A magára kényszerített „páncél” azonban hús vér embert rejtett, akit családi életével kapcsolatban is számos nehézség nyomasztott, azonban személyiségének lélekrajzát kevesen fogalmazták meg az utókor számára. A kötet szerzője bevezetőjében bevallottan arra helyezi a hangsúlyt, hogy Ferenc Józsefet, mint érző, a női nem iránt tiszteletet és érdeklődést mutató szerelmes férfiként jellemezze.