Monográfiájában Havas Gyöngyvér az építészettörténet nagy krónikájában kevésbé tárgyalt, de közvetlen és közvetett hatását tekintve mégis jelentős alkotónak és tanárnak tekintett Nagy Virgil életét és munkásságát mutatja be részletekbe menően. A kötet ablakot nyit a fejlődő, a jövőbe bátran és optimista hévvel tekintő Monarchia évtizedeibe, a korábbi nagy álmok azóta építészettörténi alkotásokká nemesült épületetekben öltöttek testet. Nagy Virgil korának embere volt, aki mert és tudott is monumentális műveket létrehozni, de emellett sosem feledkezett meg arról, hogy egyetemi oktatóként elsődleges feladata az ifjúság pallérozása, műveire egyöntetűen a historizmus jellemző mint meghatározó műfaj és formanyelv, amely a 19. század utolsó és a 20. század első éveit országszerte meghatározta. A Magyar Képzőművészeti Egyetem levéltárosa kiterjedt kutatási anyagra támaszkodva rekonstruálja Nagy Virgil életét és elemezve bemutatja a tervben maradt, valamint megépített épületeit. A jelentősebb épületek között kell említeni a Ferenc József, későbbi nevén Szabadság hidat, melyet 1894 és 1896 között építettek, valamint az Erzsébet hidat (1898–1903). A Nyíregyházán található Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomot Kommer Józseffel együtt tervezte, de ide sorolható még a jászkiséri Szent Kereszt Feltalálása római katolikus templom és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom helyreállítási terve.