Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata a magyar történelem egyik meghatározó fordulópontja: II. Lajos király halála és a Magyar Királyság haderejének súlyos veresége nyomán kibontakozó trónharc alapvetően átrendezte az ország politikai viszonyait. A vereség ugyan nem jelentette a középkori Magyar Királyság azonnali megszűnését, de fontos állomása volt annak a folyamatnak, amely Buda 1541-es oszmán elfoglalásához és az ország tartós, három részre szakadásához vezetett. Kiss Stefán Mónika Mohács 1526 – Arcok a sírból című kötete az ötszáz évvel ezelőtti mohácsi tragédiát a sátorhelyi tömegsírok feltárásán és az ott nyugvó emberek sorsán keresztül közelíti meg. A szerző érdeklődésének középpontjába azok a több száz éves emberi maradványok kerülnek, amelyek vizsgálata révén a modern antropológia és régészet minden korábbinál többet mondhat el a csatát követő eseményekről. A kutatások szerint a tömegsírokban nem egyszerűen a csatatéren elesett katonák feküdtek, hanem olyan foglyok is, akik a harcok után végrehajtott tömeges kivégzés áldozatai lehettek. A könyv ennek megfelelően nem hagyományos történeti monográfia, hanem a Mohács 1526 című dokumentumfilm forgatókönyvét és kísérőanyagát magában foglaló, a film elkészítésének történetét is bemutató ismeretterjesztő munka. Kiss Stefán Mónika hat éven keresztül követte kamerájával a kutatásokat, így az olvasó nemcsak azok eredményeivel, hanem a feltárás és az azonosítás hosszadalmas folyamatával, valamint a közreműködő szakemberek munkájával is megismerkedhet. A régészet és az antropológia mellett más modern tudományterületek módszerei is megjelennek, érzékeltetve, hogy a csontmaradványok vizsgálatából miként lehet következtetéseket levonni az egykor élt emberek életéről és haláláról.