A hosszútávfutás bizonyos értelemben különbözik a többi sportágtól, valószínűleg eszköztelensége, magányossága és monotonitása miatt. Ennek okán kitartó gyakorlásához egyfajta filozófia és sajátos módszer kell, minden futónak személyre szabva. Erről az összetett élményről - és ennek kapcsán élettörténetéről - vall a mágikus realizmus japán atyamestere, Murakami Haruki, aki nem mellesleg évtizedek óta nap mint nap fut, és számtalanszor indult különféle amatőr versenyeken, változatos távokon. A futás mint vezérszál tökéletesen simul a stílusához: a legegyszerűbb, legletisztultabb, már-már puritán, szikár forma mögött igazán mély tartalmakat sejtetni - ez Murakami specialitása.