Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Somorjai Ádám OSB új kötete tulajdonképpen az öt esztendővel ezelőtt, kiadónk által 2021-ben megjelentett hasonló gyűjteményes kötet (Az amerikai levéltárak titkai) egyfajta folytatása. Az első írás a Pálffy Lajossal 2022-ben készült interjú, amelyben Szerző a pályaválasztásáról és arról a meggyőződéséről szól, hogy Mindszenty önmagát mindenekelőtt a nemzeti ellenállás vezérének tekintette. A „Forrásközlés” rész négy tanulmánya egyrészt a 2020 előtt nem, csak utána kutatható vatikáni, ill. brit levéltári forrásokra épül: a „modus vivendi” fogalmán keresztül XII. Piusz pápa és a magyar jezsuiták szovjetekkel való tárgyalási kísérleteit elemzi, majd az esztergomi egyházmegye csehszlovák területre eső nagyobb részének jogállását, valamint Mindszentynek a csehszlovákiai magyarság érdekében írt tiltakozó leveleit vizsgálja. A „Kritika” részben három vitairatot találunk: az egyik Ungváry Krisztián nézeteivel szemben gyakorol kritikát. Megszólalásra az a körülmény készteti, hogy A Mindszenty-mítosz című könyvben több mint százszor idézi Szerző vonatkozó munkáit. A másik Tarics Péter és Krajsovszky Gábor hagiográfiai jellegű kompilációit bírálja forráskritikai hiányosságok miatt, a harmadik írás pedig összegzi a kutatás eddigi eredményeit és nyitott kérdéseit. A kötetet életrajzi adatok, levéltári jelzetek, bibliográfia és mutatók zárják.

Mindszenty-kutatás

Somorjai Ádám (1952-)

Borító ár
4 500 Ft
Kötött ár
4 050 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Somorjai Ádám (1952-)
ISBN
9789635411955
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2026
Egyéb információk
268 o.
Kiadás pontos dátuma
2026.09.30
Kiadó
M. Napló
Cikkszám
3001104602
Alcím
eredmények és feladatok

Darabszám
Teljes leírás
Somorjai Ádám OSB új kötete tulajdonképpen az öt esztendővel ezelőtt, kiadónk által 2021-ben megjelentett hasonló gyűjteményes kötet (Az amerikai levéltárak titkai) egyfajta folytatása. Az első írás a Pálffy Lajossal 2022-ben készült interjú, amelyben Szerző a pályaválasztásáról és arról a meggyőződéséről szól, hogy Mindszenty önmagát mindenekelőtt a nemzeti ellenállás vezérének tekintette. A „Forrásközlés” rész négy tanulmánya egyrészt a 2020 előtt nem, csak utána kutatható vatikáni, ill. brit levéltári forrásokra épül: a „modus vivendi” fogalmán keresztül XII. Piusz pápa és a magyar jezsuiták szovjetekkel való tárgyalási kísérleteit elemzi, majd az esztergomi egyházmegye csehszlovák területre eső nagyobb részének jogállását, valamint Mindszentynek a csehszlovákiai magyarság érdekében írt tiltakozó leveleit vizsgálja. A „Kritika” részben három vitairatot találunk: az egyik Ungváry Krisztián nézeteivel szemben gyakorol kritikát. Megszólalásra az a körülmény készteti, hogy A Mindszenty-mítosz című könyvben több mint százszor idézi Szerző vonatkozó munkáit. A másik Tarics Péter és Krajsovszky Gábor hagiográfiai jellegű kompilációit bírálja forráskritikai hiányosságok miatt, a harmadik írás pedig összegzi a kutatás eddigi eredményeit és nyitott kérdéseit. A kötetet életrajzi adatok, levéltári jelzetek, bibliográfia és mutatók zárják.