Ambrus Zoltán a 19. és 20. század fordulójának neves prózaírója és színikritikusa volt (1917 és 1922 között pedig a Nemzeti Színház igazgatója). Eredetileg jogásznak készült, de mindig is jobban érdekelte az irodalom és a színház. Már egyetemi tanulmányai idején is rendszeresen járt a Nemzeti Színházba, ekkoriban kezdett színi kritikákat írni, és estéit azután is általában a teátrumban töltötte, mikor rövid időre hivatalnokként a Földhitelintézetben helyezkedett el. 1885-86-ban aztán Párizsban tanult, a Collège de France-ban és a Sorbonne-on hallgatott francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat, ott tartózkodása ideje alatt pedig a Nemzet című lapnak küldte el Párizsi levél és Levél Párizsból címmel jegyzett tárcáit.