Ambrus Lajos esszékötetének figuráit és szövegeit – egység a tagoltságban – a „Mezei szorgalom némely akadályairul” című Berzsenyi-munka köti egymáshoz. –Így a Kerttel, a szőlőnövénnyel, a jegenyefával, az őrhalakkal vagy a vízibivallyal való együttműködéssel; aztán egy középkori jargalóvitéz aktuális háborús moráljában, a Dunát felfedező bolognai tudós, Marsigli elveszettnek hitt, később újra felállított budai szoboralakjával vagy egy sikeres akvarellista, Neogrády Antal végleg feledésbe merült munkáival. De mindenekfölött a mítoszbeli Pomona istenasszony bőséget és édent felkínáló alakjával. – Ambrus Lajos históriai és növényi alakzatainak, szereplőinek „kultúrai üzenetét” és emberi hivatását a „Mezei szorgalom” legvégső választásában keressük. „Vadság szaggatta és reggette külön az embereket, s a culturának leg főbb tzélja azokat eggyesíteni.” (Berzsenyi) – Vadság vagy kultúra? Egyesülés vagy magános küzdés? Ez itt a kérdés.