Mesél a ceruza

Korcsmáros Péter (1945-) Korcsmáros Pálról (1916-1975), édesapjáról, a neves képregényrajzolóról, karikaturistáról írt könyvet Mesélő ceruza címmel. Az már csak hab a tortán, hogy az igényes, érthetően rengeteg illusztrációt tartalmazó kiadvány felelős szerkesztője az unoka, Korcsmáros Gábor (1979-), a Képes Kiadó vezetője. S hogy még egy családtagot említsünk, Korcsmáros Nándor (eredetileg Ferdinand Reich, 1883-1959) újságíró, dramaturg, színigazgató volt az az előd, egész pontosan Korcsmáros Pál nagybátyja, aki miatt a Rákosi-diktatúra idején nem léphetett a zsurnaliszta pályára az unokaöcs. Így tévedt "Pali" autodidakta rajzolóként arra a szűk határmezsgyére, amely a szocializmus évei alatt a kultúrpolitika hírhedt három T-s rendszerében tiltott kategóriából lassan megtűrt műfajjá avanzsált. Bár a képregényt a sznob kritika az ’56-os forradalom után is "ízlésromboló", az olvasási igényt elsorvasztó, "nyugati áfiumként" kezelte, az ekkorra negyven felett járó Korcsmáros Pál lett a máig leghitelesebb, legsikeresebb Rejtő Jenő-figurák szülőatyja, elég csak említeni az Elveszett cirkáló (201423250), Az előretolt helyőrség (201318092), A három testőr Afrikában (200409312) vagy Az elátkozott part (200409311) szuggesztív rajzait.