„… hol vagyok én most, idióták ágyából ténfergek ki, vagy idiótákat húzok be az enyémbe, sikeres vagyok, pénzem van, de nem vagyok igazán boldog, mert belefulladtam a nagymenő szingliségbe…” – így morfondírozik a regény egyes szám első személyű elbeszélője. A harmincas éveiben járó nő napjaink roppant céltudatos, magabiztos, trendi, egyben nagyon felszínes szinglijének minden – többnyire ellenszenves – vonását hordozza. Roppant tudatosan táplálkozik, számolgatja a kalóriákat, rengeteget foglalkozik a testével, de amikor a barátnőivel elindulnak a pesti éjszakába, a hajnali mámor után, az egyéjszakás kalandok után kábultan ébred, és ilyenkor nagyon érzi, mennyire hiányzik valami az életéből.