1994-ben találták meg azt a leletegyüttest, amelyet azóta csak a Váci múmiákként emlegetnek. Történt ugyanis, hogy amikor a váci Fehérek templomát elkezdték rekonstruálni, az altemplomban egy több mint másfél évszázada elfalazott kriptarendszert fedeztek fel, ahonnan 265 múmia került elő. Az altemplom mikroklímája ugyanis olyan száraz volt, hogy a testek nem bomlottak fel, helyette lassan kiszáradtak. A bőr mellett az eltemetett ruha, illetve a díszített koporsók is tökéletes állapotban konzerválódtak. Kiss Stefán Mónika, akik produceri és rendezői tevékenysége révén lett országosan ismert és elismert, úgy gondolta, hazánk e páratlan leletkincse érdemes arra, hogy egy ismeretterjesztő film keretein belül ismertesse meg azzal a nagyérdeműt. A jelen kötet a film forgatásáról, illetve a váci múmiák pontos történetéről ad hiteles képet a leendő olvasóknak. A könyv az ismertetésen felül a leletekkel dolgozó tudósokkal készített interjúk miatt tarthat igényt a kiemelt figyelemre, a tudományos ismeretterjesztés fontosságát maga a szerző is kiemeli. Lassan kirajzolódik a 18. századi Vác mindennapi élete a kofákkal, árusokkal, kézművesekkel, papokkal és a gyerekekkel.