Medve és Madár elválaszthatatlan barátok – mégis rögtön a jelen kötetet nyitó mesében félreértés alakul ki köztük. Medve ugyanis mindenkinek adott becenevet, Madárt kivéve. Madárnak ez nagyon rosszul esik, ezért gondolatban mindenféle csúnya névvel illeti Medvét, és le is írja egy cetlire. Még szerencse, hogy összekeveredik a bevásárlólistájával, így Medvéhez sosem jutnak el a válogatott gúnynevek… A végére pedig az is rendeződik, hogy Medve miért nem talált ki nevet legjobb barátjának. A következő mesében sem sok kell, hogy összekülönbözzenek: rájönnek, hogy amit az egyikőjük szeret, azt a másik utálja. Listát is írnak az általuk utált dolgokról, és belátják: nincs közös metszéspont, így márpedig barátok sem lehetnek. Hiszen hogyan lehetnének barátok azok, akik teljesen mást szeretnek és utálnak?