Az elsőkötetes felvidéki költőnő a molekuláris biológia doktora, ennek a ténynek azért van jelentősége, mert verseiben számos természettudományos kifejezés, utalás található, mintha csak organikus igazodási pontokat jelölne ki a maga belső világának ábrázolásához. E belső világ olykor szélsőséges kilengéseket mutat: szomorúság és boldogság, életöröm és haláltudat között oszcillálnak gondolatai, érzései. Mondandói sok esetben természettudományos utalásokban, hasonlatokban öltenek alakot: „magam is olyan vagyok, mint az / evolúció, / vagy mint az öröklődő lánc szintézise: / akár ők, csak egy irányba vagyok képes haladni” (Babaváros).