Floidl Andrea mesekönyve nem egyszerűen szórakoztató történetek táraként lép a felnőtt és a leendő kicsi olvasók elé. A gyógypedagógus szerző meséi valóban kedves és sokakat érdeklő fabulákként néhány percre lekötik a kicsik figyelmét, de eközben láthatatlanul olyan energiákat szabadítanak fel, amelyek megnyugvással vagy éppen tetterővel töltik fel azokat, akik figyelmesen olvassák vagy hallgatják a gyűjtemény történeteit. A mesék párosával állnak, azokat egy-egy „Mi lenne ha?” kezdetű kérdés és a rá adott lehetséges válaszok törik meg. Mi lenne, ha úgy úsznának a gyerekek egy krokodillal, hogy nem lesznek közben vizesek, vajon jó szórakozás lenne egy lábakkal bíró csigával biciklizni, s ha egy csillag menedéket keresne a gyerekszobában, mert egy kicsit szeretne megpihenni, milyen választ adnának rá a gyerekek. A szerző az igen és a nem válaszokat is kifejti, fenntartja a választás lehetőségét, miközben váratlan gondolatkísérletekkel indítja el játékos gondolatfutamait. A mesék témái között olyan fontos témákat találunk, mint a felnövéssel járó felelősségvállalás, az érdekérvényesítés, a csoport összetartásának fontossága.