Kapcsolatok lehetősége sejlik fel Nagy Hajnal Csilla verseskötetéből. Lehetőségek, meg nem élt életek és helyzetek sorozata, amelyek potencialitásukban benne rejtik a megtörténés és a meg nem történés egyidejű fizikáját. Pillanatok, amelyek bekövetkezhettek volna, s talán be is következtek valahol, valakivel. A kollokviális stílusban, dísztelen szabadverseken keresztül felvázolt élet(ek) pillanatfelvételeiből áll össze a költő versalbuma, amelyben a vallomásos és alanyi líra keveredik a tárgyias, eltávolító leírásokkal. „Majdnem ésszerű távolságból” – olvashatjuk a kötet címeként megfogalmazott kijelentést, ami utalhat a fényképezés technikai és mediális keretrendszerére, a jól és pontos távolságból elkapott pillanatra, ami kiküszöböli az elmosódás szülte kételyt, de a dolgok igazságtartalmára is; ésszerű távolságból látszanak csak annak és olyannak, amilyenek valójában. A „majdnemmel” finomodik a kijelentés, és válik költőien könnyűvé: mozzanatossága a pillanat megragadhatatlanságát, a tárgyak, emberek, helyzetek és életek rögzíthetetlenségét s ezzel együtt a nyelv valóságleíró hatalmának végességét fejezi ki.