Juhász Miklós szépíró, tehát nem történész, ezért is választhatta könyve mottójául Csoóri Sándor szép gondolatát, miszerint „a múlt nem mögöttünk van, hanem bennünk él”. Ennek megfelelően a maga múltrekonstrukciójának nemcsak régészeti, nyelvtörténeti, történelmi nézőpontja van, de geopolitikai, civilizációtörténeti és főként spirituális, népkarakterológiai, szellemtörténeti és társadalomlélektani. Első kérdésföltevése is szellemi természetű: miért érzi a magyarság folyton a balsors nyomasztó súlyát? Aztán fejtegetését a protomagyarság genetikájával és az sumerok állítólagos műveltségi hagyományai lenyomatainak kimutatásával folytatja, de szót ejt Nimród legendáriumáról is.