1915 vége, tombol az első világháború. December 8-án egy levelezőlap indul útjára az Isonzó folyó mellől Budapestre, Kozeschnik Jánosné részére címezve. „Kedves feleségem! Olasz hadifogoly lettem.” Majd egy 1919. szeptemberi üzenetben olvashatjuk: „Biztos, hogy ebben a hónapban haza szállítanak. Gondolhatod, mily nagy az öröm négy év után.” Ez a könyv ezt a négy évet hivatott feldolgozni, bemutatva az Olvasónak, mit élt át Kozeschnik János honvéd őrvezető és százezer sorstársa hat olaszországi hadifogolytáborban és az albániai kényszermunkán.