A norvég komikus, televíziós személyiség és író humorral, iróniával átitatott könyve arról szól, hogy az emberek nagy része azt hiszi, a felnőttség magától értetődő dolog, miközben – szerinte – nem az. Kötete 33 fejezetében – saját tapasztalatai és mások élményei alapján – fiktív monológokat ad elő, amelyekben a felnőtt létforma sajátosságait veszi sorra. Arról az életkorról van szó, amit ő az „élet közepének“ nevez, vagyis amikor az ember már kilábal a fiatalkori káoszból, de még nem beletörődő, elnyűtt idős. A felnőtt azt hiszi, hogy tapasztalatai révén sokat tud, de Linn Skåber rengeteg példát sorol föl, milyen keveset tud – még önmagáról is.