A könyv főszereplői Luca a magyar- és Füge a német vizsla boldogan élnek vadász gazdájukkal, Hangával egy erdő melletti falucskában, míg egy szép nyári napon az eddig üresen álló szomszéd házba váratlanul új család költözik egy kisfiúval. A betegségével és a magánnyal küzdő Lóci sírása felkelti Luca kíváncsiságát, aki egyik este titokban, labdájával a szájában a szomszédba oson, s játékát a fiú szobájának ajtaja elé rakja. Másnap Lóci – felismerve a labdát és a tulajdonosát – áthívja Lucát, s nem is sejti, hogy élete ettől a pillanattól kezdve új irányt vesz. A fiú és Luca barátságot kötnek, s egész nyáron az erdőt járják. Az egyik alkalommal az erdő közepén álló elhagyatott vadászházba tévednek. Még ekkor nem sejtik, hogy a vadászház különös titkot rejt, mely örökre megváltoztatja a fiú életét, s azt sem, hogy a barangolásuk közben látott két alak Bicska és Zsilkó miatt Luca óriási veszélybe kerül. A könyv története és cselekménye fontos tanítást és tanulságot hordoz a gyerekek számára. Tanítás a természet védelméről szól, mely két pórul járt, ugyanakkor szerencsétlenül vicces szereplő Bicska és Zsilkó cselekedetén keresztül mutatja be a jelenleg is égető probléma, a szemetelés kérdését. A két szereplő tette a gyerekek számára rávilágít arra, hogy a környezetünk védelme és tisztán tartása elengedhetetlen feladatunk. A könyv tanulságát a magányos kisfiú Lóci történetén keresztül ismerhetjük meg, aki bár betegségével küzd, mégis kíváncsisága és vágya egy igaz barátra, minden félelmét elfeledteti. Míg Füge öreguras bölcsességeivel, addig Luca fiatalos bohósággal segít Lócinak megismerni az erdő szépségét, gyógyító erejét, mely a könyv végén egy különös fordulatos kalandos történetbe vezet. A két vizsla segítségével Lóci szeme előtt kitárul az erdő csodálatos titkos világa, megérti a természet üzenetét, s felfedezi a jövőjének a természet védelme irányába vezető útját.