Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása óta az EU egyik alappillére, a munkaerő szabad áramlása alapvetően alakította át a magyar migrációs folyamatokat. A kezdeti időszakban, a nyugat-európai országok korlátozásai miatt a kivándorlás eleinte még lassabb volt, de a korlátozások lejártával és különösen a 2008-as gazdasági válság után felgyorsult. A főként munkavállalási célú kivándorlás csúcsát 2015 környékén érte el (évente mintegy 33 ezer magyar vándorolt ki a statisztikák szerint), ezt követően azonban jelentős mértékben csökkent. A fő célországok az Egyesült Királyság, Németország és – főként a földrajzi közelség okán – Ausztria voltak.