Gerlóczy Márton most a Poket sorozatában megjelenő kisregénye egy eredetileg kéjtanyának emelt, pesti bérházban játszódik. A regény főhőse, „én”-je változtatni akar az életterén, és ezáltal szimbolikusan az életén is, mikor május 1-jén egy függöny tartósínét szeretné felfúrni a plafonra. Ehhez azonban létrára van szüksége, ezért elindul a bérház szűk, sötét folyosóin, hogy kölcsönkérjen egyet. „Az olcsó lakások a társadalom kegyvesztettjeinek hajlékai”, akiknek sorsáról, életéről-haláláról elmélkedik a bolyongó főszereplő. Igaz, a szereplők listáján „egy gondnok skizofrén felesége, egy sértődött parlagi galamb, egy egzaltált emberi agy, egy szorongó csirkecsont, egy eltévedt meztelencsiga, egy hóvirág édes illata és egy bölcs konyhai csótány” található, s közülük is csak a Galamb, a Meztelencsiga és a Csótány kapnak két-két (!) rövid fejezetet az egyébként tömbszerű bekezdésekkel szerkesztett, rövid regényben. Gerlóczy Márton valamennyi során sokrétű élettapasztalat és mély emberismeret szűrődik át. Ezek segítenek megértenie és megértetnie velünk a „siralomháznak” vagy éppen „urnasornak” nevezett bérház minden lakóját, minden sorsát: az elhunyt Kárpátinét, akinek a helyére költözött; az egyetemistát, akinek ittléte célja, hogy majd elmehessen innen; a bácsit, akinek egyetlen válasza létezik a becsöngetők számára: „nem ismerem őket!”; a gondnokot és folyton üvöltöző feleségét, Gömbvillámot, valamint unottan dohányzó-energiaitalozó, mégis ösztönösen kíváncsi lányukat; a napi élelemért dolgozó, férfi prostituáltat; a pénzszűkében csak félig átműtött, nagymellű, de még férfijajgatású transzvesztitát. És tulajdon írói attitűdjét. És kicsit talán önmagunkat és egymást is – valamennyiünket. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"