A Nemzeti Emlékezet Bizottság Gazdaságtörténeti Munkacsoportja 2014-ben kezdte meg módszeresen vizsgálni az 1944 és 1990 közötti hazai gazdasági folyamatokat, hogy teljesség igényű képet alkosson a szocialista korszak Magyarországának gazdaságtörténetéről. Ennek eredményeként született meg az e kötetbe került négy hosszabb tanulmány is, amelyből három az 1944 és 1949 közötti „átmeneti évek” gazdaságtörténetéről szól, azt tárgyalva, miképp épült ki rohamos gyorsasággal a pártállam egyeduralma az újjáépülő gazdaságban. Gremuska Pál Adalékok a magyarországi gazdasági intézményrendszer 1945-1948 közötti változásaihoz című dolgozata nemzetközi kitekintéssel kezdődik, arra nézve, hogy az államosítás és a tervutasítás miképp jelentkezett a II. világháború utáni Európában, illetve milyen szovjet típusú elgondolások születtek a korabeli Közép- és Kelet-Európára nézve a tárgyban. A szerző eztán mutatja be, hogy a hazai gazdaság miképp kezdett eltorzulni már az újjáépítés és a háborús jóvátétel korszakában; miképp lett az állami beavatkozásból állami gazdaságirányítás. Alig szűnt meg 1945 elején a hadigazdaság, rövid időn belül kialakult a szovjet mintájú kötött gazdálkodás, a tervutasításos rendszer. Csízi István tanulmánya, Az Országos Tervhivatal az első hároméves terv időszakában 1947-1949 az új intézményt mutatja be. 1947-ben hirdették meg az első hároméves újjáépítési tervet, ennek kidolgozása és elindítása lett az Országos Tervhivatal feladata. A szerző azt is bemutatja, hogy miközben a Magyar Dolgozók Pártja akadálytalanul átvette az ország gazdaságának irányítását, aközben a párton belül milyen súlyos harcok folytak Gerő Ernő főideológus és a teljhatalmú gazdasági vezető, Vas Zoltán között. Orbán-Schwarzkopf Balázs az 1970-es és 1980-as évek fordulójának belügyi dokumentumait vizsgálva tárja föl a korabeli Belügyminisztérium gazdaságvédelmi és –elhárítási tevékenységét, akkori szóhasználattal, „a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmét”. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme az 1970-es és 80-as évek fordulóján az állambiztonsági iratok tükrében című értekezés példák sokaságát hozza föl, miképp folyt a vállalati, az ágazati és a területi (megyei) operatív tevékenység. Török Ádám A „pénznyelő” című esettanulmánya a magyar háborús jóvátétel egy bizarr epizódját beszéli el. A kalandos életű feltaláló, Asbóth Oszkár légcsavaros meghajtású motorcsónakja tervével hívta föl magára a figyelmet. Az akkori gazdasági vezetés úgy döntött, a Csehszlovákiának nyújtandó jóvátétel részeként gyártják majd e hajótípust. Ám az 1946. évi hiperinfláció, a kezdetleges munkaszervezés, az anyaghiány és az 1947-es jeges árvíz miatt a hajó prototípusa sem készült el. A négy, lábjegyzetekkel, forrás- és szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészített tanulmány mozaikos, ám érzékletes képet ad a „koalíciós időszak” gazdaságpolitikájáról, arról a folyamatról, ahogyan a hadigazdaságot fölváltó piacgazdaságot – még kibontakozása előtt – megfojtotta a szovjet mintájú tervutasításos gazdálkodás, ahogyan rendkívül rövid idő alatt kiépült a pártállami gazdaságirányítás teljhatalma. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"