Bár természetesen kezdettől fogva Móricz életművének legjavához számította minden érdemes kritikus a Légy jó mindhalálig-ot, a mű helyét mégis igen nehéz, szinte lehetetlen volt kijelölni a többi Móricz-regény közt. Bizonyosnak látszott-látszik, hogy nagy mű; az is, hogy nemcsak általában vett társadalomkritikát tartalmaz, de a húszas évek elejének talán legmegsemmisítőbb bírálatát is, ám ugyanakkor eminenter gyermekregénynek tűnik, a jóság-szeretet-ártatlanság himnuszának, egy gyermeki lélek édes-szentimentális bemutatásának, önéletrajzi motívumokkal bőségesen átszőtt vallomás-, illetve emlékezésregénynek, kollégiumi-iskolai beszámolónak.