Illarion Pavliuk műfaji határhelyzetben lévő regénye, amelyet Lengyel Tamás értő fordításában vehet kézbe a magyar közönség, a pszichológiai thriller és a metafizikus bűntörténet sajátos keverékeként a kelet-európai noir hagyományait bátran és formabontó módon idéző és továbbíró alkotás. A szerző védjegyének tekinthetjük a sodró narrációt, az események filmszerű bemutatását, ami leköti és lenyűgözi az olvasók, a történet immerzív ereje révén valóban úgy érezhetjük, hogy ott vagyunk az események közepette. Az ukrán szerző merít az ukrán és orosz irodalom nagy alakjainak munkásságából is; szürreális színhelyei és eseménysorai mögött Gogol és Bulgakov műveit is tetten érhetjük. Pavliuk főhőse egy megtört, a saját démonai elől menekülő nyomozó, aki egy szörnyű sorozatgyilkost szeretne kézre keríteni. Azonban arra Andrij Gajszter sincs felkészülve, ami e hátborzongató kaland során rá vár.