Az aradi vértanúk egyike, Láhner György 1948. szeptemberétől a forradalmi kormány belügyminisztériumában a fegyverkezési és felszerelési osztály, később a tüzérségi osztály vezetője volt, így kulcsszerepe töltött be a honvédség fegyver- és lőszerellátásában. Ő volt az egyetlen személy, aki nem harctéri tevékenységéért kapott tábornoki rangot, noha 1848. nyarán részt vett a Dráva vonalának védelmében. A róla szóló könyv két részből áll. Az első Fleisz János tanulmánya Láhner György életéről, katona pályafutásáról és mártírhaláláról. Az értekezés hat fejezete bemutatja Láhner katonai karrierjét 1812-től, kadét korától kezdve, aztán a szerző 1848-tól részletezi alhadnagyként induló honvédségi pályáját. A második és a harmadik fejezetben ismerteti a nagyváradi fegyvergyár berendezkedését, majd 1849-től kezdődő, Láhner vezette működését.