Rózsássy Barbara még most is fiatal költőnek számít, és már lassacskán két éves költői pályafutás áll mögötte. Tehetséges fiatal poétából időközben érett, erős hangú lírikus lett, akinek kifinomult nyelv, elegáns, finom érzékiség, női érzékenység jellemzi költészetét. Most megjelenő verseskötetével újfent bizonyítja, hogy a legfelsőbb fokon műveli és minden alkalommal gondolatokkal telíti a klasszikusok nyomdokain haladó költészet műfaját. Formailag fegyelmezett, magától értetődő egyszerűsége hangja szimultán mágikusságában és természetességében rejlik. A Gérecz Attila- és József Attila-díjas költőnő tisztán csengő sorai nem csupán a tudatra hatnak, hanem az érzékekre is kivetik hálójukat: az íz-illat-érintés finom képekben, időtlen morajlásban öltenek testet: "Sűrű, sötét enyved tinta, / s pergamen legyen a bőröm, / zúgásod, hárs, magamba szívva, / légy fölöttem forgó földgömböm. // Sűrűsödj, sötétlő kozmosz, lüktetéssel ereimben, / muszáj a hársfalombos / holnapom belevinnem, // s körben a búzakalszsor / sárga fejét csupa kékkel... / - éveket adna nyarából / rétje előtt aki térdel." (Sűrű, sötétlő kozmosz III.). A kötetben három ciklusnyi vers kapott helyet: a Fríz című részt követi a Hullámok között és a Hívás. A színvonalas összeállítás általános gyűjtőkörű könyvtárak anyaga. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"