A festőművész Kondor Béla első verses kötete (Boldogságtöredék, 1971) a halála előtt egy évvel jelent meg; az összes többi – az írott hagyatékot gondozó Győri János jóvoltából – már posztumusz kiadás volt. Költői művének fogadtatása, képzőművészeti alkotásaihoz hasonlóan, ellentmondásos volt; Juhász Ferenc és Nagy László ünnepelte, viszont a hivatalos irodalomkritika fanyalgott. Ez utóbbi egyik oka az lehetett, hogy Kondor Béla lírája nem kapcsolódott semmilyen addig ismert költői hagyományhoz, lírai paradigmához, noha nyelvezetében fölfedhető Nagy László és Juhász Ferenc hatása, gondolkodásában Pilinszky János metafizikai érzékenysége, József Attila teljesség-igézete vagy Kassák Lajos avantgárdja. Költészete mégis besorolhatatlan, előzmények és folytatások nélküli.