Szabó Ákos a magyar rokctörténet hőskorszakának egyik ikonikus, tragikus hirtelenséggel elhunyt alakját idézi meg könyvében. Szabó Kun Péter, a pályatársak által a korszak egyik legtehetségesebb gitárosának tartott rövid, de annál intenzívebb életét tárgyalja részletekbe menően. A kötet nem csupán életrajzilag fest pontos és hiteles képet Kunról, de eközben a zenész halálát övező mítoszt is megpróbálja megfejteni, s végül pályatársakat, a mai zenei élet meghatározó alakjait is megszólaltatja. Szabó könyve első felében a hetvenes és a nyolcvanas évek utánozhatatlan hangulatát hozza testközelbe, bemutatja Kun Péter fiatal éveit, a zenész családját, első fellépéseit. Kun Pétert ugyanis a szintén hivatásos zenészként dolgozó apa terelte a zenei pálya felé, együtt léptek fel később lagzikon és más ünnepségeken. A következőkben a szerző sorra bemutatja, hogy Kun milyen zenekarokban játszott rövid pályája során, s hogy milyen kapcsolatot alakított ki zenésztársaival. Kun a következő zenekarokban játszott: Triton, Sing Sing, Új Triton, Känguru, Pokolgép, végül az Edda Művek. Kun Pétert éppen egy zenekari fellépést követően érte a tragikus vég.