„Az amerikai az első nép a világon, amelynek a Mennyek megadták a lehetőséget, hogy töprengés után eldönthesse, milyen kormányzati forma alatt kíván élni. Minden más alkotmány erőszak vagy véletlenek összejátszásának szülötte, s így vélhetően messzebb áll a tökéletestől, amit – bár nem érhetünk el – az ésszerűség és a tapasztalat alapján megpróbálhatunk megközelíteni.” Ezeket a sorokat John Jay, az amerikai forradalom (ahogy az Egyesült Államokban inkább nevezik a függetlenségi háborút) egyik kiemelkedő egyénisége, előbb nagykövet, majd külügyminiszter, később a Legfelsőbb Bíróság első elnöke még 1777-ben írta le (egy évvel a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után, s tíz évvel az alkotmány megszövegezése előtt). Nem véletlenül választotta ezt az idézetet most megjelenő könyve felvezetéséhez Zsigmond Anna, ugyanis kiválóan illusztrálja azt filozófiát, amely az „alapító atyákat” jellemezte, s amely mind a mai napig áthatja az amerikai bel- és külpolitikát.