Múltidéző képek elevenednek meg Jámborné Balog Tünde jelen kötetében, amelyben családja, szűkebb pátriája, szülőfaluja, részben a Vizes utca (Vizafogó) és Képíró utca (Miska néni feltámadása) történetét nemesíti szépirodalomba az emlékezés. Lírai hangoltságú írás valamennyi, amelyekben „áthallatszik” az etnográfus és szociográfus hangja is. A szerző az emlékezés visszfényében láttatja családja, ősei (Dédapám bora; Grillázs; Nagyanyám útjai) valamikor alakját, akként, hogy a laza szállal egymásba fonódó elbeszélések végül, amint kötetének alcímében megjelöli „családregényféle” történetté egységesülnek.