A társadalomtudományi kutatás módszertana évszázados viták és paradigmaváltások nyomán vált mára kiforrottá és rendkívül összetetté. Ebben a komplexitásban miként dolgozhat a társadalmi jelenségek kutatója érvényesen és megbízhatóan? Hogyan kerülheti el azokat a módszertani buktatókat, amelyek még a legkorszerűbb elemzési technikák alkalmazása mellett is félrevezető következtetésekhez vezetnek? Ebben a munkában a szerzők gyakorlati eszközöket adnak az olvasó kezébe. Az egyes fejezetek végigvezetik az olvasót azon, hogyan végezhet el önállóan egy elemzést az adott módszerrel, a kutatási kérdés megfogalmazásától az eredmények értelmezéséig. A kötet olyan, a nemzetközi kutatásban már bevett elemzési eljárások gyakorlati alkalmazásához nyújt útmutatót, amelyeket a hazai módszertani irodalom eddig nem, vagy nem ekkora részletességgel dolgozott fel. A kötet a társadalomtudományi kutatás sokféle adat- és problématípusát fogja át: az interpretatív fenomenológiai elemzést, a reflexív tematikus elemzést, a szemantikus tartalomelemzést, a kvalitatív összehasonlító elemzést, az episztemikus hálózatelemzést, a természetesnyelv-feldolgozást, a megerősítő faktorelemzést, az útvonalelemzést, a strukturális egyenletmodellezést, a beágyazott ANOVA-t és a lineáris kevert modelleket. A kötetet záró fejezet elméleti keretbe foglalja az eredmények általánosíthatóságának és prediktív erejének kérdését, egymás mellé állítva a hagyományos szignifikanciatesztelés, a számítógépes bootstrap és a gépi tanulásból ismert keresztvalidáció egymástól eltérő logikáját. Minden fejezet azonos szerkezetet követ, az elméleti alapoktól a kutatási folyamat lépésein át a minőségbiztosítási szempontokig és az önellenőrző kérdésekig, ami a kötetet egyszerre teszi jól használható kutatói kézikönyvvé és a tanulást is támogató módszertani tankönyvvé.