Adamek Katalin mélyen érző ember, és talán nem túlzás azt állítani, hogy fegyelmezett beteg is, aki nemcsak magas érzelmi intelligenciával ír önmagáról, betegségeiről, az orvosi vizsgálókban és kórtermekben átélt tapasztalatairól, hanem a valóság talaján állva azt a jelent vetette papírra, ahol nem a szárnyaló írói fantáziával szembesül az olvasó, hanem a betegségből fakadó kiszolgáltatottság számos leplezetlen körülményével. Sokan a kórházak világát különböző médiafelületek híreiből ismerik, amelyek szinte sohasem szólnak úgy azokról az emberekről – orvosokról, ápolókról, nővérekről, betegekről, hozzátartozókról –, valamint azokról a dolgokról, helyzetekről és körülményekről, amelyeket a Kórházi körutazás „régebb óta fiatal” szerzője elénk tárt. A kötetben őszinte gondolatokkal és egyenes lelkű gondolkodással szembesülhet az olvasó, némi humorral – derűs lelkülettel – fűszerezve. Ezekben, minden nem kicsit szomorú és szívbe markoló történet ellenére, újból és újból fölbukkan a megértő szív, az igaz hitből fakadó lelkület, amely arra is képes, hogy az első benyomás nem mindig objektív tapasztalatát felülírja. Megmutatja, hogy a kedves szó nagyon fontos a gyógyítás és gyógyulás folyamatában, de a szakértelem – még ha nem mindig megfelelő modorral társul is – megkérdőjelezhetetlen, s néha még fájdalommentes is lehet. Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök