Adorjáni Panna Körbe című regénye a kortárs erdélyi magyar fiatal felnőtt lét egyik érzékeny és nyugtalanító látlelete. A történet középpontjában Mirjam áll, aki egy kolozsvári kreatív ügynökség munkatársaként próbál eligazodni a munkahelyi elvárások, baráti kapcsolatok, alkalmi szerelmek és saját szorongásai között. A regény nyitójelenete egy céges parti, ahol Mirjam legjobb barátnőjével, Hildával érkezik, miközben a startup- és kreatívipari közeg látszólagos lazasága mögött társadalmi feszültségek, státuszkülönbségek és személyes bizonytalanságok rajzolódnak ki. Hilda felszabadultabb, élesebb és magabiztosabb alkat, akinek jelenléte egyszerre jelent Mirjam számára kapaszkodót, viszonyítási pontot és fájdalmas tükröt. A cselekményben fontos szerepet kapnak a fiatal kolozsvári értelmiségi-kreatív közeg férfialakjai is, köztük Vince, Bobi, Beni és mások, akikhez Mirjam hol vágyakozással, hol idegenséggel, hol önmaga iránti megvetéssel kapcsolódik. A regény alaposan bemutatja, hogyan fonódik össze a barátság, a testiség, a szorongás, a munkahelyi teljesítménykényszer és az osztályhelyzet tapasztalata. Adorjáni prózája különösen erős a belső körök, ismétlődő gondolatmenetek és önvádló reflexek ábrázolásában, amelyek a cím értelmét is kijelölik. Mirjam gyakran nem előre halad, hanem ugyanazokhoz a félelmekhez, vágyakhoz és önpusztító mintázatokhoz tér vissza, mintha gondolatai és kapcsolatai egy zárt pályán mozognának.