Komisszárok

A nyolcvanadik életévét elhagyó Szentgallay Géza újságíró, szerkesztő, író öt elbeszélését és kötetének közel a felét kitevő, a Csonthang gerinctájról című fejezetbe helyezett drámáját, a Rőpsasszét tartalmazza a világhírű Niko Piroszmani grúz naiv festő A gondnok című képével bevezetett könyv. Szimbolikus e borító-illusztráció a művész származása és a cím ismeretében. A komisszárok a vörös hadseregben a kommunista politikai biztosok (népbiztosok) a párt megbízottjai voltak. S ha elolvassuk a címadó novellát, mindjárt fény derül a „Gazdának” nevezett diktátor kilétére. A Komisszárok egy párbeszéd, amit két véreskezű elvtárs, egykori harcostárs, Nyikita Szergejevics Hruscsov és Lazar Mojszejevics Kaganovics folytat. Az előbbi politikai karrierje felfelé, a másiké lefelé vezet, lévén a főtitkári székbe került Nyikita éppen most közli a mindig hithű komisszár nyugdíjazását. A háborús múlt, az ötvenes, hatvanas évek politikai légkörének megidézése szovjet szemszögből, beleértve a katyni mészárlást vagy a Holodromonnak nevezett, több millió áldozattal járó ukrajnai kiéheztetést, beszélve a magyar 56-ról is, lehetőséget teremt az írónak a maga pőre valóságukban láttatni ezeket az embereket.