A gyereknevelés nehézségeire hívja fel a figyelmet Hermán Alíz fiataloknak és felnőtteknek egyaránt szóló könyve, amelyből egy háromgyerekes anya mindennapjait követhetjük végig, a másik oldalról pedig a három gyerkőc közül Hédiét, aki neurodivergens kislányként máshogy reagál az ingerekre, mint testvérei. Szúrja a címke, idegesíti a cipzár és kócos haját nem lehet kifésülni. A szerző rajzai megkapó rajzai meghitt közelségbe hozzák a családdal a leendő olvasókat, úgy érezhetjük, hogy a néhány mondattal felvázolt élethelyzetek, mindennapi szituációk ott történnek előttünk. A könyvet tehát mindkét oldalról elkezdhetjük olvasni. Hédi felől kezdve a kislány reggelével indul a történet, majd az iskola következik: az osztálytársak nem értik, hogy mi történik Hédivel, amikor valami elvonja a figyelmét és nem képes már követni a beszélgetések fonalát, de ha olyan izgalmas az utcai forgalom… Az édesanya próbál helyt állni reggeltől estig: felkészíti a három gyereket az egész napra, elindítja őket az iskolába, majd próbál a munkahelyén is jól teljesíteni. Az iskola végeztével pedig indul a délutáni pörgés, amikor a három testvér egyszerre robban be a már így is eléggé kupis otthonba.