Tőzsér Árpád legújabb verseskötete a nyelvi és tematikai megújulás szép példájaként lép az irodalombarát olvasók elé. A 89 éves költő megkapó frissességgel nyúl a nyelvi vagy éppen metafizikai témákhoz, a kötet verseire a poétikai sokszínűség, a humor, a mikro- és makroszkópikus szemlélet jellemző. Szabadversek, máskor rímes, strófákba tördelt szövegek adják vissza az élet vége felé egyre nehezebbé, máskor egyre könnyebbé váló tapasztalatok lírai lepárlását. A lírai én úgy fogékony a rigó csőrében vergődő giliszta biológiájára (melyben egy zárt mikrokozmosz minden drámájára, örömre és tragédiája belesűrűsödik) (A giliszta, a rigó és az ember), ahogy a római étlapon található irodalmi-gasztronómiai kalandokra (melyek szintén egy másik, teljes univerzumot felölelnek) (Rómában, az Urbi et orbi étteremben). Tőzsér Árpád a mindenséget, az életörömöt és az egzisztenciális rettegést sem kendőzi el, S. O. S. című versében egy festmény klasszikus ekphrasziszát olvashatjuk.