A klasszikus magyar irodalom kultikus (élet)műveire és azok utóéletére fókuszáló tanulmánygyűjtemény filológiai, recepció- és adaptációtörténeti elemzéseket tartalmaz. A Csokonai-líra szöveg¬genetikai kutatásainak eredményeit hasznosítva a szerző arra keresi a választ, hogy az át¬dolgozások költőjeként ismert poéta műveinek korrekciói mögött milyen személyes motivációk állhattak. A Vörösmarty Szózatának egykorú fogadtatásával foglalkozó írás a költemény recepciótörténetének a szak¬irodalomban mindeddig feldolgozatlan fejezetéhez kínál elemzési szempontokat. Egy tanulmány Greguss Ágost ifjúkori, Petőfit támadó bírálatának utóéletét dolgozza fel, egy pedig a Nemzeti dal szöveg¬változataihoz kötődő filológiai csapdákra hívja fel a figyelmet. Hosszabb írás foglalkozik Gárdonyi Géza legismertebb művének, az Egri csillagoknak a hatástörténetével, s a mű nép¬szerű és ifjúsági irodalmi emléknyomait kutatja két 20. és egy 21. századi regényben. A kötet utolsó tanulmánya a Jókai-életmű egyik legfontosabb alkotásának (Az arany ember) a film¬fel¬dolgozásaival foglalkozik, különös tekintettel az 1918-ban készült némafilmváltozatra. Az elemzés nemcsak az adaptáció és a regény összevetéséhez kínál szempontokat, de betekintést nyújt a feldolgozás elkészítésének kulisszatitkaiba is. A tanulmány-gyűjteményt irodalom¬kutatók, irodalomtanárok és diákok is haszonnal forgathatják.