Hazánk 1967-ben lépett be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetébe, a FAO-ba. Ettől kezdve vált lehetővé magyar mezőgazdasági szakemberek számára, hogy nemzetközi szakértőkként részt vegyenek a szervezet munkájában és távolabbi országokban teljesítsenek hosszabb-rövidebb időre szolgálatot. Az elsők között kapcsolódhatott be a munkába Kassai Tibor, aki negyvenévesen kapva kapott az alkalmon, hogy Irakba menjen, hogy ott az állategészségügy fejlesztésén, elsősorban a különböző állatokat tizedelő féregbetegségek elleni küzdelemben tevékenykedjen. 1970 és 1972 között tartózkodott családjával a közel-keleti országban, és több mint negyven évvel később írja most le tapasztalatait. A mű érdekessége, hogy szorosabban vett, vélhetően kevesebbeket érdeklő szakmai munkáján kívül az ország akkori állapotát is bemutatja, amely abból a szempontból is kuriózum, hiszen akkor már az olajmezők felfedezése után, de még az olajárrobbanás előtt állt az ország, így még nem indult el azon a fejlődési úton, amely aztán az Irán ellen indított háborúval lassult el. Megismerhetjük a négytagú család beilleszkedésének folyamatát, az otthonteremtést, az ősi kultúrájú és muszlim vallású ország akkori mindennapjait, a politikai és gazdasági viszonyokat, a főbb látnivalókat, néhány kisebb látogatás kapcsán Libanont, Kuvaitot, Iránt és Törökországot is, valamint a FAO működési mechanizmusát. A szerző rövidebben bemutatja a hazaköltözésük óta történt fejleményeket is, a mellékletben pedig a szakmai munka bővebb bemutatása kapott helyet. A szöveget számos saját készítésű, fekete-fehér fotó kísérik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"