1938, Alsó-Szilézia, Porosz Szabadállam. Berta, a falusi hentes lánya egy elhagyott panzióban találkozik titokzatos szerelmével, és arról álmodik, hogy Prágába szöknek. Amikor apja elzárja előle a menekülés útját, jóvátehetetlen tettre szánja el magát. Lánya, Barbara a háborúban anya nélkül nő fel, és olyan biztos kézzel bánik a késekkel, amit csak az érthet, aki volt már tiszta szívből dühös egy férfira. Violetta szerelmekben, botrányokban és új külsőkben keresi azt az életet, amelyet élhetett volna... Berta döntésének következményei négy nőnemzedéken át visszhangzanak. Évtizedekkel később dédunokája, Kalina visszatér az elhagyott panzióba, hogy összerakja a család szétszóródott történetét. Intim és látomásos nyomozása során szerelmek, vágyak, bűnök és elhallgatott titkok bukkannak napvilágra. Családtörténetük férfi alakú lyukakkal van tele, és míg a férfiak eltűnnek, elmenekülnek vagy meghalnak, a nők dacolnak a sorsukkal és mindig újrakezdik. Miközben az egymást váltó nemzedékek során a német falvakból lengyel települések lesznek, megváltozhat-e az, amit egyik nemzedék a másikra hagy? Joanna Bator regénye a női szabadságvágy, az örökölt düh és a makacs életösztön története. Briliáns próza, amely egyszerre kegyetlen és gyengéd, érzéki és groteszk. Hetven évet átívelő történet maró humorral és sötét képzelettel elbeszélve.