Borsi Attila János a keresztyén kegyesség témájának, valamint annak Karl Bath gondolkodásának tükrében való értelmezésének szentelte teológiai monográfiáját, amelyben a kegyesség lehetőségeit vizsgálja meg közelebbről, miközben a keresztény kegyesség eredetének alapos felvázolásáról sem feledkezik meg. A keresztény kegyesség alatt elsősorban a hívő ember Istennel szembeni vallásos magatartását kell érteni, az iránta érzett tiszteltét, illetve annak belső és külső megnyilvánulásait. Pál apostol is Platón euszebeia fogalmából vezeti le az Istennel szemben tanúsított helyes magatartás lényegi vonásait. A Károli Könyvek monográfiákat felölelő sorozatában megjelent tudományos értekezés a bevezetést követően hat fejezetben tárgyalja a fontosabb témákat és azok megkerülhetetlen aspektusait: A kegyesség gyökere; A pietas belső alapja; A kegyesség mint a vallásosság kritikája – a barthi valláskritika; Agapéegységek és megszentelődés; Vocatio és agapéegység; Agapéegység és ethosz. A pietas nyilvános jellege, avagy a megszentelődés etikája.