A szabadság kezdetének nevezte lapunk nyugalmazott publicistája, a jelen kötet anyagát összeállító Ferencz Imre az 1989. december 22. és 1990 márciusának vége között, mintegy száz napos időszakot. A száz nap Hargita megyei, de azok révén országos történéseit az akkor indult Hargita Népe napilaphoz érkezett számtalan olvasói levél tükrében mutatja be jelen kötet. Nyomon követhető, hogy a december 22-i bizonytalanság hogyan válik karácsonyra eufóriává, s az is, hogy a kezdeti lelkesedés miként alakul át bizalmatlansággá, végül a marosvásárhelyi véres etnikai konfliktusba torkolló ellenségeskedéssé. E könyv megjelentetésével a Hargita Népe azt bizonyítja, hogy harminc év teltén sem feledkezett meg olvasóiról, nem lett hűtlen, ezért emléket állít ezzel nekik. Gondoskodik arról, hogy az akkori lelkesedés szavai, ha megkésve is, de megmaradhassanak a könyvespolcon, a köztudatban. Talán harminc év teltén is izgalmasak ezek az írások, mert az illúziókat szembesíteni lehet már a mai valósággal. Hogy az álmokból és a vágyakból mi valósult meg… Ezek voltunk, ilyenek voltunk, így éreztünk, így gondolkodtunk és így írtunk. És ez többé nem fog előfordulni, legalábbis ilyen formában… (Ferencz Imre)