1994 óta évente három alkalommal jelenik meg a Kellék címmel futó filozófiai folyóirat, amely azonban kapuit szélesebbre nyitja a címében szereplő diszciplína határainál: lapjain a társadalomtudományok összességének művelői publikálnak esszéket, tanulmányokat, minden alkalommal egy-egy meghatározott témakört ecsetelve. A kiadvány ötvenötödik számában ez nem más, mint a pszichoanalízis és filozófia összetett kapcsolatrendszere. A kiadványt a francia pszichoanalitikus Jacques Lacan két dolgozata nyitja meg (A freudi tudattalan és a miénk; A bizonyosság szubjektumáról). Lacan a pszichológiatörténetbe a freudi életmű radikális átértelmezőjeként, továbbfejlesztőjeként írta be magát, aki elméleteiben a lélektan értelmezéséhez nyelvészeti, strukturalista, sőt, topológiai módszereket is felhasznált. Szintén két írás olvasható a filozófus Szabó Zsigmondtól, aki egyrészt a nemek közötti különbségek ontológiájában mélyed el, másrészt az elemi megkülönböztetésen alapuló logikus gondolkodás ismérveit firtatja. Kettejük között kapott helyet Moldvay Tamás tanulmánya, amelyben a "lacanéria" jelenségét boncolgatja, amely nem más, mint a férfi-nő viszony sajátos Lacan-féle megközelítése. Moldvay még egy írásában foglalkozik a francia pszichoanaltitikus munkásságával: Kis Lacan-értelmező című írása a kötet második felében található. Szintén Lacanra koncentrál Smid Róbert, aki az általa körvonalazott pszichoszemiotikát igyekszik bemutatni. Ullmann Tamás filozófus tanulmányának a témája a pszichoanalízis egyik nagy toposza: a tudattalan működése. Kiss Kata Dóra az anorexia skizoanalitikus elemzését prezentálja, Vermes Katalin pedig a testi kifejezés rétegeit, s ezen belül is a fenomenológiai és pszichanalitikus reflexiókat ismerteti. A periodikát Balassa Bence: "Gott ist tot". A metafizika mint fenomén - krízis és ellenmozgás című tanulmánya zárja. A kiadvány végén rövid angol nyelvű összegzés kapott helyet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"