Az elbeszélő, akit a regény első oldalain még nem tudunk nevesíteni, találkozik egy régi barátjával, s miközben egy kimerítő túrán vesznek részt, elmeséli neki, s nekünk, lelkes olvasóknak, hogy mi történt vele az elmúlt években. Völgyi Anna kötete ekkor, mint egy tátongó szakadék, felkínálja magát arra, hogy az olvasó belevesse magát, aki ha nem tétovázik, és beleugrik ebbe a szövegkatlanba, egy fiatal fiú egzisztenciális szorongásának lehet intim tanúja. Egy klasszikus Bildunsromanba burkolt nosztalgiázó városleírás: feltárul előttünk Budapest a maga kis kocsmáival, a koliszobák unalmával, az egyetem terhes mindennapjaival, valamint a szerelmek és társasági bonyodalmak nem várt kitérőivel.