Charles Dickens (1812–1870) angol író. A viktoriánus kor legkedveltebb íróját a westminsteri apátságban temették el sikereinek köszönhetően, jóllehet életét szegénységben kezdte; tíz éves kora körül fizikai munkával tartotta el testvéreit, míg szülei az adósok börtönében voltak. Később újságíróként választási kampányokról tudósítva bejárta az országot, így egykettőre megismerte Anglia minden szegletét és osztályát. Feleségétől – akkoriban teljesen szokatlan módon – el akart válni egy fiatal színésznő miatt, ám akkora botrányt keltett a tizenkét közös gyerekük vélt kisemmizése, hogy Dickens inkább csak a különköltözést választotta. 1865-ben sértetlenül túlélt egy vonatszerencsétlenséget, de lelkileg annyira megviselte a sok áldozat halála, hogy hátralévő öt életévében alig írt. Karácsonyi ének – a nagy angol mesemondó talán legismertebb művét most Gy. Horváth László új, remek fordításában olvashatjuk. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében. Az óriási népszerűségnek köszönhetően a következő években még sok más karácsonyi-újévi novellát írt.