Régmúlt karácsonyok hangulata elevenedik meg e kötet lapjain, amikor még csengős betlehemesek járták az utcákat, a falu apró csillagszemei felragyogtak alkony idején, és ha esett, a hó úgy ereszkedett alá, mintha száz és ezer ezüstszövésű kendőt lobogtattak volna az angyalok. Minden évben eljön az a várva várt nap, amelynek éjszakáján minden imádságot külön angyal visz fel a csillagokig. Ilyenkor „nem kell a jó Istennek virrasztania, mert ezen az éjszakán az emberek is jók. Nem történik semmi baj, semmi rossz. Bizony, még a gyerek is eljöhet közibük.” Az ünnepvárás időtlen hangulatát klasszikus magyar íróink, köztük Fekete István, Illyés Gyula, Jankovics Marcell, Márai Sándor és Móricz Zsigmond írásai teremtik meg. Szavaik aranyszínű szálakkal vonják be a hajdani emlékképeket, és felerősítik az ünnep fényének örök ragyogását.