Barna Berni negyedik könyve egyben az írónő első regénye, amelyben, a korábbi művekhez hasonlóan, az emberi lélek mélyebb rétegeit tárja fel, s a viviszekció során az egyszerű figyelőből aktív résztvevővé válhatunk, az olvasóknak lehetősége lesz arra, hogy a kötet főszereplőjén keresztül saját érzéseikhez is közelebb kerüljenek. A regény a zsáner- és a szépirodalom határmezsgyéjén áll, a bölcseleti részek pedig a terapeutikus oldalát domborítják ki. Barna Berni egy hirtelen fellángoló szerelmet, valamint az önmegvalósítás vágyát, az évszázados, generációkon átörökített mintákkal való szembenézés és leszámolás parancsát írja meg plasztikus módon. Juliet már fiatalon észrevette, hogy különleges hatással van az emberekre, belső ereje olyan delejes hatással van a másik félre, hogy a nő könnyedén rákényszerítheti másokra az akaratát.