Annak ellenére, hogy a háborús borzalmak, a népirtás, valamint a történelmi munkák, irodalmi művek és filmek miatt a nácik és a németek közé hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni, Catrine Clay könyvéből kiderül, hogy az ország csendes többsége, közel húszmillió ember sosem szavazott a nemzetiszocialistákra, s bár kényszerből kisebb-nagyobb kompromisszumokra voltak kényszerítve, sokan választották az ellenállás passzív és aktív módját egyaránt. A BBC számos díjjal értékelt dokumentumfilmese bemutatja, hogy a közvélekedéssel ellentétben igenis voltak akkor is „jó németek”, olyan tanárok, munkások, alkalmazottak, egykori katonák vagy porosz arisztokraták, akik sosem fogadták el a nácik hatalmát